Magyar évek beszámítása német nyugdíjba – EU-szabályok magyaroknak

Az Európai Unió szociálbiztonsági koordinációs rendszere három alapelven nyugszik: az egyenlő bánásmód elve, az egyetlen joghatóság elve (egy időben mindig csak egy tagállam jogszabályai vonatkoznak rád), és az időszakok összesítésének elve. Ez utóbbi a legfontosabb a nyugdíjjogosultság szempontjából.

Az időszakok összesítése azt jelenti, hogy ha Magyarországon például 8 évet dolgoztál és befizetted a társadalombiztosítási járulékokat, majd átköltöztél Németországba és ott további 12 évet dolgozol, akkor amikor eléred a német nyugdíjkorhatárt (jelenleg 67 év a fokozatos emeléssel), a Deutsche Rentenversicherung figyelembe veszi mind a 20 évet annak megállapításakor, hogy jogosult vagy-e nyugdíjra. Németországban ugyanis általában legalább 5 év befizetési idő (Wartezeit) szükséges a Regelaltersrente megszerzéséhez. Ha önmagában a német éveid nem érnék el ezt az 5 évet, akkor a magyar 8 év beszámításával már teljesíted a feltételt.

Fontos azonban, hogy az összeg számítása továbbra is arányosan történik: a német nyugdíjbiztosító csak azokat az éveket veszi alapul, amelyeket Németországban dolgoztál és fizettél be német járulékokat. A magyar 8 év után külön magyar nyugdíjrészletet fogsz kapni a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (MÁK) részéről. Így tehát nem egyetlen kifizetés érkezik, hanem két külön nyugdíj: egy német és egy magyar, mindkettő a saját országbeli biztosítási időszakaid arányában.

A német nyugdíjrendszerben több különböző nyugdíjtípus létezik, és mindegyikhez tartozik egy minimális biztosítási idő, amelyet Wartezeit-nek neveznek. A leggyakoribb, általános öregségi nyugdíj (Regelaltersrente) esetében ez a várakozási idő 5 év, azaz 60 hónap. Ha Németországban 67 éves korban szeretnél nyugdíjba vonulni, és csak 3 évet dolgoztál ott, akkor önmagában nem lennél jogosult német Rentére. Azonban ha Magyarországon van 5 év vagy több befizetett biztosítási időszakod, akkor az EU-koordináció szerint ezeket az éveket összeadják a német évekkel, és így eléred az 5 éves minimumot.

A 35 éves várakozási idővel járó Rente für langjährig Versicherte (hosszú szolgálati idejű biztosítottak nyugdíja) vagy a 45 éves Rente für besonders langjährig Versicherte (különösen hosszú szolgálati idejű biztosítottak nyugdíja) esetében ugyanez a szabály érvényes: minden EU-tagállamban, így Magyarországon töltött biztosítási időszakok is beszámítanak a 35, illetve 45 év eléréséhez. Ez azért fontos, mert ezek a nyugdíjtípusok korábban, csökkentés nélkül vehetők igénybe.

Ha tehát Magyarországon 12 évet, Németországban 25 évet dolgoztál, akkor összesen 37 éves biztosítási időszakkal rendelkezel, ami jogosulttá tesz a Rente für langjährig Versicherte igénybevételére 63 éves kortól (a születési évtől függően változhat a pontos korhatár). A német nyugdíjbiztosító (DRV) hivatalosan megkéri a magyar hatóságtól (MÁK) a biztosítási időszakaidat igazoló adatokat, ezt hívják Portable Document (PD) A1 vagy E 205 igazolásnak, attól függően, hogy milyen eljárás folyik. A digitális adatcsere révén ez mára gyorsabb és automatizáltabb, mint korábban.

Bár a jogosultság megállapításakor minden EU-s biztosítási időszak összesítésre kerül, az összeg számításakor már csak az adott országban töltött évek és az ott megszerzett járulékpontok (Entgeltpunkte) a mérvadóak. Németországban minden év, amelyben átlagos keresettel dolgoztál és befizetted a nyugdíjjárulékokat, 1,0 Entgeltpunkt értékű. Ha az átlag feletti volt a kereseteid, akkor több pontot, ha átlag alatti, akkor kevesebbet gyűjtesz.

Például ha Németországban 15 évet dolgoztál, és évente átlagosan 1,2 Entgeltpunktot szereztél (tehát az átlagnál magasabb jövedelmeddel), akkor összesen 18 ponttal rendelkezel. A német Rente havi összegét úgy kapod meg, hogy ezt a 18 pontot megszorzod az aktuális nyugdíjértékkel (Rentenwert), amely 2025-ben a régi tartományokban (Westdeutschland) körülbelül 39,32 €/pont, az új tartományokban pedig hasonló, de kissé eltérő lehet. Tehát 18 × 39,32 ≈ 708 € bruttó havi német Rente lennél jogosult.

A magyarországi 8 év viszont nem kerül bele ebbe a német összegbe. Helyette a Magyar Államkincstár külön kiszámítja, hogy az ottani biztosítási időszakod és átlagkereseted alapján mekkora magyar nyugdíjrészletre vagy jogosult. Ha Magyarországon az akkori átlagkereset körül mozgott a jövedelmed, és 8 szolgálati éved van, akkor a magyar nyugdíjszabályok szerint (jelenlegi szolgálati idő × nettó átlagkereset × 0,33 / 365 × 30, leegyszerűsítve) kapsz egy kisebb, de önálló magyar nyugdíjat. Ennek pontos összege függ a Magyar jogszabályok által elismert szolgálati időtől és a teljes pályafutásodon szerzett átlagkeresettől. Fontos, hogy Magyarország is pro rata (arányos) elven számítja a saját nyugdíját, vagyis figyelembe veszi az összes EU-s évet a jogosultsághoz, de csak a magyar évek alapján fizet.

Ahhoz, hogy a magyar éveket a német nyugdíjigényedbe beszámítsák, nem kell külön semmit tenned a jogosultság megállapítása során: a Deutsche Rentenversicherung automatikusan felkéri a magyar illetékes hatóságot (Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága, MÁK) az adatok szolgáltatására, amint benyújtod a nyugdíjkérelmedet. Ugyanakkor mindig érdemes előre gondoskodni arról, hogy mindkét országban tisztázva legyen a jogviszonyod és a befizetési időszakaid.

Magyarországi munkaviszonyaid igazolására használható dokumentumok: munkakönyvek (régebbi időszakokra), TAJ-kártyás igazolások, a MÁK által kiállított M-igazolás (Magyarországon töltött biztosítási időszakokról), illetve az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatai, ha 2010 utánra vonatkozik a jogviszony. Ha még Magyarországon élsz, de tervezed, hogy Németországba költözöl, érdemes már előre kikérni a MÁK-tól a szolgálati idődet igazoló dokumentumot. Ez a M-igazolás magyarul és esetleg angol nyelven is kiadható, a német hatóság számára ez elég, mert az EU-szabályok szerint a tagállamok kötelesek elfogadni egymás igazolásait.

Németországban pedig a Deutsche Rentenversicherung vezet egy személyes nyugdíjszámlát (Rentenversicherungsnummer), amelyen minden befizetési időszak és kereset fel van rögzítve. Évente egyszer kapsz egy Renteninformation levelet (általában 27 éves kor felett), amely összefoglalja az eddigi pontjaidat és a várható nyugdíjat. Ha ebben a levélben nem szerepelnek a magyar évek, az nem probléma, mert a jogosultság megállapításakor (a konkrét kérelem benyújtásakor) azokat hivatalosan bekérik. Nyugdíjigénylés előtt érdemes felkeresni egy helyi DRV-tanácsadást (Beratung), ahol átnézik a teljes pályafutásodat és segítenek előkészíteni a kérelmet.

Mivel minden érintett tagállam külön-külön állapít meg és fizet nyugdíjat, Magyarországon és Németországban dolgozott évek esetén két külön nyugdíjat fogsz kapni. A német Rente a Deutsche Rentenversicherung által kiutalt összeg, amely euróban érkezik a német bankszámládra (vagy ha hazaköltözöl Magyarországra, akkor is küldhetik havi rendszerességgel euróban). A magyar nyugdíj a MÁK-tól jön, forintban, magyar bankszámlára.

Példaként, ha 15 német év után 700 € bruttó havi német Rente-t kapsz, és 8 magyar év után 80 000 Ft körüli magyar nyugdíjat, akkor két külön forrásból érkezik a jövedelem. Ha Németországban élsz tovább nyugdíjasként, akkor a magyar 80 000 Ft-ot jelenlegi árfolyamon (kb. 390 HUF/EUR) számítva körülbelül 205 € kiegészítés jelent. Ehhez persze szükséged lesz egy magyar bankszámlára, amelyre a MÁK folyósít, vagy magyar rokoni segítséggel átutaltatod Németországba. Fordítva, ha hazaköltözöl Magyarországra, a német Rente euróban érkezik, amit forintra válthatsz.

Adózási szempontból mindkét nyugdíj önálló jövedelemnek számít. Németországban a német Rente után fizetsz adót a német szabályok szerint (a Rente nagyobb része adóköteles, csak egy kis része mentes, az úgynevezett Rentenfreibetrag), a magyar nyugdíj pedig Magyarországon adóköteles. Ha Németországban élsz, akkor a magyar nyugdíjat is be kell vallani a német adóbevallásban, és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint beszámítják a Magyarországon már megfizetett adót. Fontos, hogy mindkét ország felé teljesítsd az adókötelezettségeidet, ezért érdemes adótanácsadó segítségét kérni, különösen az első években.

A kifizetési ütemezés is eltérő lehet: a német Rente általában minden hónap elején érkezik, a magyar nyugdíjat pedig általában a 12. és 13. nap között folyósítják. Érdemes mindkét folyósító szervvel külön kapcsolatban állni, és ellenőrizni, hogy pontosan megkapod-e mindkét összeget.

A nyugdíjigénylés folyamatát érdemes időben elkezdeni: Németországban ajánlott legalább 3–6 hónappal a nyugdíjkorhatár előtt benyújtani a kérelmet, hogy a DRV minden szükséges adatot beszerezhessen és időben elinduljon a folyósítás. Az igénylés lehet személyesen (a helyi DRV-irodában), postai úton vagy online a DRV portálján keresztül.

Először is, gyűjtsd össze a magyar munkaviszonyaid igazolásait: munkakönyv, TAJ-kártya szerinti biztosítási időszakok, és ha lehetséges, a MÁK M-igazolása. Ezeket a dokumentumokat másold le és csatold a német kérelemhez. A DRV hivatalos űrlapja (V0100, Rentenantrag) tartalmaz egy részt, ahol jelezheted, hogy más EU-tagállamban is dolgoztál. Ott írd be, hogy Magyarországon, és add meg a pontos időszakokat (év/hónap pontossággal).

A DRV ezután elektronikusan vagy postai úton megkeresi a magyar hatóságot, és bekéri az adatokat. Ez néhány héttől néhány hónapig is eltarthat, attól függően, milyen gyorsan válaszol a MÁK. Közben a német hivatal értesít a folyamat állásáról. Ha minden dokumentum megvan, kiállítják a nyugdíjhatározatot (Rentenbescheid), amely tartalmazza a német Rente összegét és a folyósítás kezdő dátumát.

A magyar nyugdíjat külön kell igényelni a MÁK felé, jellemzően már akkor, amikor eléred a magyar nyugdíjkorhatárt (Magyarországon jelenleg fokozatosan 65 év, és a nők esetében átmeneti szabályok vannak). Ha még nem értél el magyar nyugdíjkorhatárt, de már német Rentet kapsz, akkor a magyar nyugdíjrészlet csak a magyar korhatár elérése után indul. Az EU-koordináció miatt a magyar hatóság is figyelembe veszi a német éveket a jogosultság megállapításakor. Érdemes közvetlenül felvenni a kapcsolatot a MÁK-kal (telefonon, e-mailben vagy a magyarországi ügyfélszolgálaton), és tájékoztatni őket, hogy Németországban is dolgoztál. A kérelem benyújtásához szükség lesz a német biztosítási időszakokat igazoló dokumentumra is, amelyet a DRV állít ki (E 205 vagy PD A1 formátum, attól függően, hogy milyen eljárásban vagy).